Get Adobe Flash player

Termék adatbázis

Partnerek

Megosztom!

Hirdessen kedvezményesen a Kistermelőinfo.hu weboldalon! Kapcsolatfelvétel
Összes hirdetés megtekinthető az AJÁNLATOK menüpont alatt

A víz - Globális problémák

Ha elhasználjuk és elszennyezzük édesvízkészleteinket, az súlyos társadalmi és politikai konfliktusokhoz, tömeges elvándorlásokhoz, terjedő járványokhoz és környezetpusztuláshoz vezethet. Tekintettel arra, hogy az egy főre eső vízfelhasználás még a népességnél gyorsabb ütemben növekszik, és az édesvízkészlet a Földön korlátos, csak idő kérdése, hogy a szükségletek mikor merítik ki ezt a forrást. Számítások szerint kb. 2030-ban metszi majd egymást a készletek ereszkedő görbéje és a szükségletek emelkedő görbéje.

A víz az élet alapja, víz nélkül nincs élet a Földön. A víz életet teremt és tart fenn, mivel létfontosságú tápanyagokat szállít az élő szervezetekhez, biztosítja az élettevékenységükhöz nélkülözhetetlen anyagokat. Ugyanakkor a víz, károsító anyagokat is továbbíthat az élőlényekhez, amelyek az élőlények homeosztázisát (viszonylagos belső állandóságát) felboríthatják, és a szervezetek pusztulásához vezethetnek. A víz tehát az életet és a pusztulást egyaránt jelenheti.

A Föld teljes vízkészlete mintegy 1,400 millió km3, a felszín 71 %-át borítja (3. táblázat).

3. táblázat. A hidroszféra vízkészlete (Schwoerbel, 1999. nyomán)

A víz elhelyezkedése

Ezer km3

%

Újratermelődési idő

Óceánok és

tengerek

1 380 000

97,61

37000 év

Sarki és hegyvidéki jég és hó

29 000

2,08

16000 év

Felszín alatti vizek

4 000

0,29

300 év

Édes vizű tavak

125

0,009

1-100 év

Sós vizű tavak

104

0,008

1-1000 év

Talajnedvesség

67

0,005

280 nap

Folyóvizek

1,2

0,00009

12-20 nap

Vízpára a légkörben

14

0,0009

9 nap

összesen

1 413 341

100


A hidrológiai ciklus a víz folyamatos vándorlása a szárazföld és az atmoszféra között, melynek mozgató erői a gravitáció és a nap sugárzása. A halmazállapotok a hőmérséklet és a nyomás függvényei. A hidrológiai körforgás kulcseleme a felszíni vizek párolgása, amely jóval a forráspont alatt bekövetkezik (a levegő víztartalma már 20 oC-on is elérheti a 15 %-ot). Évente 0,45 millió km3 víz lép be a folytonos, nagy körforgásba. 3,000 év kell ahhoz, hogy a teljes vízkészletnek megfelelő térfogatú víz egyszer körbeforduljon (ennyi a víz átlagos „tartózkodási ideje”). Minden más anyag földi körforgásának hajtóereje a víz körforgása – a víz a legáltalánosabb szállító közeg.  A nagy körforgás számos kicsi forgás eredője. A sok, térben és időben változó (gyors) kicsi körforgás az oka, hogy a vízzel kapcsolatos gondok földrészenként, térségenként, évenként és évszakonként változó módon jelentkeznek. A hidrológiai ciklus természetes változékonysága felelős a Föld édesvízkészletének mennyiségéért és megoszlásáért. Ezt az elmúlt 200 évben az emberi tevékenység alapvetően módosította. (23. ábra)

23. ábra: A hidrológiai ciklus vázlata (Allan, 2001. nyomán)

Amikor az ember hidrológiai ciklust befolyásoló tevékenységéről gondolkodunk, elsősorban a felszíni édesvizekkel kapcsolatos tevékenység jut eszünkbe, de ez csak egy a sok példa közül:

Nílus, Tigris, Eufrátesz: Mindannyian tanultuk, hogy a három folyó mentén a történelmi ókorban virágzó, öntözéses kultúrák alakultak ki. Mezopotámia virágzásának a túlzott öntözés okozta hidrológiai változások vetettek véget igen hamar, hiszen a terület elsivatagosodott. A Nílus menti öntözéses gazdálkodásnak a folyó felső szakaszán, éppen az áradások kivédésére épített nagy kapacitású tározó, a Nasszer-tó vetett véget, s a terület erősen sivatagosodik.

Tározók: Az ember sokféle célból, több ezer éve épít víztározókat, számuk azonban az utóbbi évszázadban exponenciálisan nőtt. Ennek fő oka a „környezetbarát” vízi energia előállítása, mely az emberiség növekvő energiaigényét igyekszik fedezni. A tározók létesítése növeli a víz tartózkodási idejét a folyómedrekben, ezzel befolyásolva a folyó lefolyási viszonyait, lassítva a hidrológiai ciklust. Az Aral-tó és a Kaszpi-tenger befolyói ma tározó-sorozatok, vizüket intenzíven használták öntözésre, emiatt a két reliktumtó lassan a kiszáradás határára jut.

Sótalanítás: A tengervíz sótalanítása során a só mellett édesvíz keletkezik, ha ezt felhasználjuk locsolásra, visszaengedjük a tengerbe, lényegesen változhat az érintett terület.

Magfelhők: Az eső indukálásának módja lehet az ún. magfelhők generálása, melyek aztán „lehozzák” a várt égi áldást. Ezt a jelenséget viharágyúk használatával érhetjük el, de légköri hősziget (pl. város) képzése is ezzel az eredménnyel jár.

A szárazföld különböző vizeit belvíz kifejezéssel különböztetjük meg a világtengerrel szemben. A belvizek egy lehetséges csoportosítása jórészt követi a mindennapi életben is használt kifejezéseket:

  • Források
  • Folyóvizek (patak, folyó, folyam)
  • Állóvizek (tó, kisebb tavak, mocsár, láp, időszakos vizek és kisvizek (tócsa, pocsolya. stb.))
  • Különleges hőmérsékleti és vegyi sajátossággal rendelkező vizek (hévizek, hó és jég, sósvizek, szikesek, kénesek, stb., szennyvizek)
  • Felszín alatti vizek

Talajvíz a felszín alatti vízkészletnek az a része, amely az első vízzáró réteg fölött helyezkedik el (fölötte található a kapilláris víz, legfölül pedig a pórusvíz). Rétegvíz (artézi vagy mélységi víz) két vízzáró réteg között helyezkedik el (általában 20 m és valahány km között). Ásványvíznek az 1000 mg/dm3-nél nagyobb oldott sótartalmú vizet nevezzük, termálvíznek (hévíznek) pedig a 30 oC fölötti hőmérsékletű vizet. A karsztvíz a mészkő- és dolomithegységek repedéseibe beszivárgott csapadékvíz.

Napjainkban Magyarországon a felhasználni kívánt vizet 2 %-ban talajvízből, 7 %-ban karsztvízből, 35 %-ban rétegvízből, 44 %-ban parti szűrésű felszíni vizekből nyerjük.

Az emberi használatra alkalmas víz alapvetően két kritériumnak kell megfeleljen: tiszta legyen és édesvíz legyen. Ha elhasználjuk és elszennyezzük édesvízkészleteinket, az súlyos társadalmi és politikai konfliktusokhoz, tömeges elvándorlásokhoz, terjedő járványokhoz és környezetpusztuláshoz vezethet. Tekintettel arra, hogy az egy főre eső vízfelhasználás még a népességnél gyorsabb ütemben növekszik, és az édesvízkészlet a Földön korlátos, csak idő kérdése, hogy a szükségletek mikor merítik ki ezt a forrást. Számítások szerint kb. 2030-ban metszi majd egymást a készletek ereszkedő görbéje és a szükségletek emelkedő görbéje.

 

http://globalproblems.nyf.hu/a-viz/

Bejelentkezés

Az oldal teljes eléréséhez hozza létre fiókját!



Hírlevél







mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa187
mod_vvisit_counterTegnap2124
mod_vvisit_counterA héten4905
mod_vvisit_counterA múlt héten14683
mod_vvisit_counterA hónapban35150
mod_vvisit_counterMúlt hónapban80411
mod_vvisit_counterÖsszesen4572790